Könyveink

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z
A szerző „önkéntes” száműzetése Rómába. A kötetből néhány idézet:

 

Sába, ha látna e percben az otthoni falka: vakulna!
Itt, e szelídebb margón, Róma magánközegében,
hol kanyarul lent, mélyben a hugyszagu Giulia utca,
itt ülök, s ültöm e kőfejek arca előtt: hihetetlen
trükk, „becsapása” hazámnak!
Levél az Accademia d’Ungheria tetőszobrai közül)

„Hogy az olaj Michelangelója Caravaggio, ismert állítás. De amíg eredetiben nem láttam, nem hittem. Mióta láttam, tudom: Caravaggio az olaj utolérhetetlen varázslója. A fény, ami sötét olajrétegeinek szemcséi alól-mögül áttör, nem csupán az olaj titkának egyedül általa birtokolt tudásáról vall; többről. Nem az anyag fénylik ott, ahogy Michelangelónál sem a freskó vakolata s mészpáncélja. Minél világosabb lett ez, annál riasztóbb, ami kezdeti idegenkedésem oka is volt: reprodukálhatatlansága.”

S egy verssel befejezve:

Hazám, nem aláztál otthon meg elégszer?
Rómáig kinyúlnál, hogy itt is megalázz?
Tébolydaőreid az éterben kényszer-
zubbonyostól: bábok! s pattogzik le a máz.

Hol lelkek templomán rácson túl az ablak.
Túlfelőli ablak néz vissza, rajta át.
Ülök mozdulatlan, mint a platángallyak.
Megkétszereződve kötik rám éjszakád.

Nem elég, hogy cellád négyszöglete formált?
Nem testem – életem lábszárcsontja tördelt.

Negyvenhárom évnek mérsz tömegsír-kordát?
Elevenre hányod még most is a földed?
(Egy dísztáviratra)

Könyvismertető:
1998 nyara és 1999 tavasza Rómában – mondja a gyönyörű kiállítású, ragyogó színes – természetesen Rómát és fontos római festményeket, szobrokat leképező – fotókat tartalmazó verseskötet alcíme. Nem ez az első olyan műve Kárpáti Kamilnak, amely a költő Róma-élményéről vall, de talán ez a legösszetettebb, költőileg is talán a legérettebb. Ez a Róma-élmény önmagában is fölöttébb sokrétű: a költőt megigézi Róma történelme és művészete (mindkettőben tudós szakértő is, erre utalnak a kötetvégi, a versekhez és azok tárgyaihoz fűzött, sokszor szinte szakcikkekké öblösülő jegyzetek), de természetesen Rómából is „hazalát”, itteni életére, múltjára, tragédiáira, hányattatásaira. Róma azonban egyúttal egy nagy szerelem színhelye és mintegy kulisszája is. A feleség, Gí állandó szereplője a költeményeknek, a hozzá fűződő viszony szépen interferál az örök városhoz és műalkotásaihoz fűződőkkel. Ez a komplexitás tükröződik még a versformákban is, sőt talán épp e versformák hozzák ki igazán a Róma-élmény leglényegét. Kárpáti a klasszikus metrumoknak is mestere, az antik formákat azonban remekül modernizálja, egyéniesíti. Hol úgy, hogy szinte antikabbá válik az ókoriaknál, hol úgy, hogy – persze szándékosan – modern döccentőket épít beléjük, „elrontja” őket, szinte fizikai fájdalmat okozva az olvasónak, akit azonban épp ez a fájdalom döbbent rá a versek mélyrétegeire. És persze nemcsak Rómáról szólnak e költemények, nemcsak történelemről és művészetről, hanem vallomások is, egy teljes élet vallomásai, a kerek számú évfordulók is magukba építő életgyónások (1999-ben lett a költő hetvenéves). A számos remekművet felmutató (Sorsod macska alatt van; Jelenés a pápatemetőn; Április nappali Holdjához; Búcsú Rómától stb.) kötet nem könnyű olvasmány. – Művelt, a költészethez nagyon értő, vájt fülű olvasókra számít. – Könyvtári Intézet

SZJA 1%!