Könyveink

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

2016-ban emlékezünk meg Gérecz Attila hősi halálának évfordulójáról (1956. november 7.), mely egybeesik a magyar forradalom 60. évfordulójával. Göncz Árpád írta 15 éve megjelent írásában: „A Szép és Jó örök ikerpárja mellett ott a másik örök ideapár: az ép testé, ép léleké. A mi szellemi égboltunkra a görögök vetették kívánatos, útjelző csillagképnek, miként az övékére Mezopotámiából került. Oda pedig még ősibb kezekből. De hányunk ismerhetett rá e csillagképre emberi valójában, megtestesülésében? Gérecz Attila bizonyára nem. Kurta életében hogy juthatott volna erre is idő? Megvalósulásával volt elfoglalva benne a szökevény ifjúság – még nem a szemlélésével. Annál inkább meglátták benne, akik találkozhattak vele. Előbb hús-vér valóságában a kortársai. Utóbb már mindannyian, akikre az ő költői hagyatékából tűz ez a csillagkép – persze csak akkor, ha képesek vagyunk a csaknem nemzeti méretű feledékenység harmincöt éves ködös, zúzos hómezején áthajolni hozzá.” Aki e sorokat nevével jegyezte – maga is egykor meghurcolt író –, az ország első közjogi méltósága volt. Az írást mindenki olvashatja az 1991-ben megjelent, Gérecz Attila, a költő – 1956 mártírja c. könyv elején. Azt hihetnénk, ha nem is pusztán az érték (az igazság értéke), de legalább írójának közéleti rangja miatt sokan osztoztak az ország első közjogi méltóságának kettős fájdalmában. De Csillag Tibor költő és műfordító A kritika kritikája c. tanulmányában Gérecz Attila posztumusz verskötetének sajtóvisszhangjáról már 1992 őszén ezt írta a Stádium periodikájában: „A kérdés: méltó módon emlékezett-e meg a sajtó 1956 egyetlen költő áldozatáról, s általában a volt kirekesztett írókról, a börtönbeli költőkről, Gérecz bajtársairól? Megadták-e a kritikusok a nemzetnek azt, amit maga a nemzet veszítettel azáltal, hogy legjobb fiait fizikailag vagy lelkileg megölték?” Csillag Tibor szerint: „A sajtó túlnyomó többsége 1991-ben ismertette Gérecz posztumusz kötetét. Ez a megemlékezés-hullám azonban az újságokból hamar visszavonult, mint apálykor az áradat. Kampányjellegű volt az ünneplés. Közben nem végezték el Gérecz Attila filológiai elemzését. Mintha szobrát a magyar irodalom raktárában, nem pedig a csarnokában helyezték volna el.” A Sorsod művészete eddig megjelent 3 kötete valamit törlesztett ebből a hiányból. Olyanok szólaltak meg a Sorsod művészete 4-ben jelentőset alkotva, mint (csak néhányat emelve ki közülük:) Jankovics Marcell, Vilcsek Béla, Kárpáti Kamil, kiváló íróink művet ajánlottak Gérecz Attila tiszteletére: Szakonyi Károly, Vasadi Péter, s a Gérecz Attila-díjasok: Falusi Márton, Rózsássy Barbara, Nagy Cili, Szentmártoni János, Renczes Cecília.

SZJA 1%!