Kritikák

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z
Ha költő ír regényt másképp kell olvasnunk. Történet helyett sorsokat, mondatok helyett képeket, közlések helyett gondolattársításokat. Kárpáti Kamil könyve sem sorolható be a hagyományosan értelmezett regényműfajba. Akinek a vers az anyanyelve, annak prózájában is a látomásosság a meghatározó. Az elmondani kívánt üzenethordozója nem a történet, hanem a képsor. Gyönyörű, érzékletes, szimbolikus, egyéni képsorok.

Ha azt mondjuk Kárpáti Kamil művéről, hogy szokatlan, abszurd, allegorikus, mágikus, akkor olyan jellemzőit írjuk le, amelyek a „valami megnevezhetetlen más” kategóriájába sorolják be a regényt. De melyik műalkotás nem akar tudatosan különbözni a megszokottól? Ha azt írjuk le Kárpáti Kamil könyvéről, hogy szürreális képekkel fogalmaz, s szereplőinek kapcsolatát vétkek, szorongások deformálják, akkor nem kérdezhetünk-e vissza? Van-e szürreálisabb a recski börtönnél? Tud-e Duchamp annál torzabb emberfajzatot alkotni, mint azok a börtönőrök, akik röhögve, a költő szeme láttára elégetik verseit? Ha azt közöljük Kárpáti Kamil regényéről, hogy leplezetlen erotikája zavarbahozó, akkor nem kellene-e azt is mondanunk, hogy az irodalom nem prűd? Gondoljunk csak például Janus Pannonius, Krúdy, Móricz, Tersánszky vagy Updike műveire.

Kárpáti Kamil alkotása gótikus mű: katedrális. Zsúfolt freskói mindenről szólnak: egy ember életéről. Egyetlen ember élete tartja össze a katedrálist (világot). Életének dimenzióiból látjuk a katedrális részleteit. A legmeghatározóbb dimenzió az emlék. Az emlékképfejezetek gyermekkori emlékei kúszó levelekként kígyózzák be a falakat, a börtönévek emlékei lángnyelvmotívumokként fognak körbe mindent. A főhős életszakaszai külön névvel jelöltek (Puckó – kisfiú, Gentile – kamasz, Harleonah - felnőtt), ám ezek olyan ismétlődő és egymásba fonódó állandók, mint a tátott szájú vízköpők rögzített sora. Az utazás dimenziójából egyaránt rácsodálkozhatunk az örök kultúra színes falaira (Firenze, bécsi dóm, és beleborzonghatunk a vérszagú börtönfalak (Kistarcsa, Recsk, Kisfogház, Vác, Tatabánya, Márianosztra) elénk tárulásába. Az utazás szabadsága hét és fél év fogolyemlékeivel terhes. „A nemi vágyat ontó rózsaablak” (100. p.) a katedrális kitüntetett pontja. A szerző nem lábjegyzet erotikát, nem utalás erotikát ír. Ebből természetesen nem következik a másik véglet, hogy műve az erotikáról szól, hanem inkább vele mond el valamit. A tíz nemi élmény leírása szuggesztív, szavak kerülése nélküli, sorsot kifejező ábrázolás. A szürrealizmus legnagyobb szobrásza, Marcel Duchamp mondta A menyasszonyt agglegényei vetkőztetik (1912) című alkotása kapcsán: „a vetkőztetés nem csak a nemi aktus, hanem a kínzás előzménye is.” Kárpáti Kamil erotikus leírásaiban mindig ott van a testi brutalitás, a megalázás élménye. A nemiség etikája a társadalmi etikába ágyazott.

Talán túl sok utalás esik recenziónkban a regény olvashatóságának nehézségeiről, de abba belegondolunk-e, milyen nehéz lehetett megírni? Egy 400 oldalas regény több térben, több időben (mondhatnánk, hogy ez az idő regénye is) szövődik sűrű szövedékké. Helyszínek, emlékek, életkorok, cselekmények futnak hol párhuzamos síkon, hol összetalálkozva, hol késleltetve megjelenve. Hatalmas szellemi teljesítmény egy ilyen szerkezet kézben tartása, s kivételes tehetség kell hozzá, hogy ezt a szerkezeti monstrumot álomszerű képek, váratlan jelzős szerkezetek, metaforák, szenvedélyes motívumok fonják körül. Mérhetetlen az a lelki erő, amely alkotásra, a tulajdon anyagával való küzdelemre bírta az írót. Szorongás, fájdalom, titok árad a sorokból. Az utolsó fejezet megrendítő és felzaklató. Egy fiatalságától és lehetőségeitől megfosztott ember, újra szembe kell nézzen azzal, van-e helye a világban? Át kell újra élnie, hogy elrabolt élete felett még mindig egykori fogvatartói rendelkeznek, s ördögi módszereik ellen tehetetlen: leküzdhetetlen a bénultság. A vastag hangon röhögő lelki gnómok, az arctalan ávósok még mindig bűntetlenek. Hiába minden emlék mozgósítása, hiába az utazás, a szerelmek, a valóságba gyökereztetett újrakezdett élet. Az asszociációk mint megannyi ösztönös kapaszkodás a biztonságba, egyáltalán a valós életbe. A valaha megkínzott mindig „ibolyántúli ember” marad. (A noah-noah versekről írva fordítja le így a nevet Kárpáti Kamil.)

A múlt alaknélküli, ha nincs hozzá közünk. A menyasszony vetkőztetése című regény nemcsak feltárja a közelmúltat, de meg is teremti. A Búvópatak olvasótábora tudja, ha a szövegek olvasásának értelmébe vetett hitünk nem fogy el, a „szerzőhagyott” művek tovább formálódnak, kiegészülnek bennünk. Az író megnevezetlen vádjában az olvasó hoz ítéletet, melyben többé nem összemérhetetlen bűn és bűnhődés.

Egy könyv kinyitásának gesztusa, meghatározó lehet. Vagy elfogadjuk azt, amit kínál vagy addig bele sem kezdünk, míg „rendszertani helyét” meg nem tudjuk. Életrajzi? Erotikus? Szürreális, Politikai? Kinyitjuk az első sornál vagy még keresgetjük a „miről szól a könyv?” árulkodó jegyeit (fejezetcím, fülszöveg, előszó, illusztráció, szereplők neve). Nincs „királyi út” az irodalomban sem. Még a gyakorlottabb olvasónak is erőfeszítésébe kerül olyan könyvet olvasni, amelyben a tartalomhordozók az asszociációk. A talányfejtő olvasási mód ismert kategória az olvasáskutatásban. E könyv olvasása is dekódolás olyan körülmények között, amikor egy senkihez sem hasonlítható élményanyagú olvasó találkozik egy senkiéhez sem hasonlítható élményanyagú író művével.

A könyvben 48 színes táblaoldal és közel harminc grafika, metszet található többek között Chagall, Gauguin, Goya, Dali, Balthus, Delvaux, Max Ernst, Leonor Fini alkotásaiból.
A képeket a szöveg funkciójában látjuk, egyenrangú kontextusként a szavakkal. A képek  regénybe alkotott szerves részei a műnek.

Következzék végre, hogy miről is szól a könyv? Veszélyes segítség lenne, ha a recenzióíró mondaná el. Ki merne belekezdeni, miről szól az Isteni színjáték? Fogadjuk el a szerző útmutatását a bevezető fejezetből, melyben levelet ír „barátnéjához” (hozzánk!), hogyan közelítsen a regényhez: „olvasd el A menyasszony vetkőztetését egyszerű tisztességgel.”

Megjelent a Búvópatak c. folyóiratban 2011. májusában



Kapcsolódó anyagok:


Kárpáti Kamil: A menyasszony vetkőztetése »
SZJA 1%!