Kritikák

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

– Kárpáti Kamil 75 éves (kapcsolódó könyv: Kárpáti Kamil Összes versei , Stádium, 2009)

Az új regénytetralógiáján dolgozó Kárpáti Kamilt köszöntik a Stádium Kiadó legfiatalabb első kötetes költői és novellistái, az elmúlt 40 évben megjelent, a munkásságáról szóló
(több mint 200) kritikai esszéből és recenzióból kiragadott részlettel

 

 



.…Amit Goethe mondott a maga költészetéről, azt Kárpáti is vállalhatná: versei egy nagy életgyónás töredékei.

 

(Angyal Endre)



...ő indulásakor, a negyvenes évek végén azokkal az irányzatokkal, olyan áramlatokkal tartott kapcsolatot, amelyek a magyar költészetben csak 1958 után, a Modern francia líra című antológia áttanulmányozása után váltak közkinccsé.


...Egészen új típusú versekkel kísérletezik, miközben azok hasonlíthatatlanul egyedivé, saját arcú remekké válnak. A magyar költészetben meglehetősen ritka hagyományokhoz fordult átalakítva, átértelmezve a Robert Browning és Ezra Pound hangjait, dikcióját. Legutolsó köteteivel a legjelentősebb magyar költők közé került. A nagy feltűnést keltett, kissé értetlenül fogadott versek költője egy önálló poétika megteremtését végezte el.

(Fodor András)


 

Első versei – a negyvenes években jelentek meg, Kassák és az európai avantgarde líra hatását tükrözik – meglepően érett alkotások. A pálya babitsi-szabólőrinci-weöresi alkatú költői kibontakozással kecsegtet….Költészetének tán legfontosabbik motívumává a szerelem vált. "Te, első, tündöklő erotikusunk" – szólította meg himnikusan a rá mindig is nagy hatással levő Csokonai Vitéz Mihályt. Így fejtette ki tán legtömörebben szerelemfilozófiájának (mint a vers erotikus töltésének) a lényegét: "Szerelem nélküli közösség – /akárki mondja: csak rabszolgatartó lehet."


Azaz a szerelemfilozófia társadalomfilozófiaként jelenik meg nála.(…) Kemény, megalkuvást nem tűrő viszonya a kortárs valóság iránt: megalapozott hagyományra épül. Mindenek előtt az Adyéra, akit kedves költőjeként aposztrofál, s akinek jelentős költeménnyel adózik (Fölkelt Ady). Adyra emlékeztet a költőnek lakhelyéhez, szűkebb pátriájához, a gyakorta pusztán P-vel jelzett Pesterzsébethez fűződő kapcsolata is.

(Kőháti Zsolt)

 



Tény, hogy igazi költő… Rendkívüli erővel tömöríti a jelenségeket. Sűrű drámai izzású víziókat rajzol, kemény kontúrokkal, egyetlen indulatos vonással."

(Rónay László)

 


 

…. Legújabb korunk reprezentatív költészete tehát a Kárpáti líra… Ez a reneszánsz világú költő a teljességet próbálja birtokba venni. Reneszánsz jellege összefügg az itáliai kultúra iránti vonzalommal, ugyanakkor modern látomásai festőiek és szürrealisztikusak (…) Létismerete bámulatos, az élettapasztalatokat sajátos szűrőn engedi át (…) Ahogy a szerelemhez, ugyanúgy hű a költő a szűkebb hazához; Pesterzsébet máig eleven kötőerő számára. Mint legjobb költőtársai, ő sem ragad a táj, a lakóhely viszonyainál. Azok biztos pontot, viszonyítási alapot jelentenek neki, s onnan emelkedik föl az egyetemes szintekig….

(Bakonyi István)

 


 

Antiverse egyébként – ő nevezi így – a legszebb magyar népballadák hangján mondja el az infernók infernóját, ezt a proletár Stabat Matert; az anya passióját a fia meghurcoltatása idején meg azután is, a kitaszítottságtól a kiújult tüdőbaj gyötrelmein át, egészen az eszelősségig, majd a halálig… Monumentális szürrealista látomás (…) a három rajongott művész: Gaál Imre, Egy pesterzsébeti európai, (merthogy Erzsébet  Kárpáti Kamil megítélésében olykor csakugyan kontinensünk határain túlra mutat, mint például a Helleszpontosz); aztán mint a köteteket díszítő festmények alkotója, Rátkay Endre (ő a hús-vér ember,  Dante a holtak birodalmában), s a harmadik Kondor Béla.(...) Persze a festők nincsenek maguk. Ott látjuk Kárpáti költő-rokonait. Rátkay mellett "betelepedne a bundás trónusokba /Kondor és Gaál, Kormos és Nagy/ s félig a terembe belógatva lábát/ Csontváry Kosztka Tivadar/ libanoni cédrus képében ég-lombját/ kiterjesztené fejük fölé.”
(Melczer Tibor)

 


 

Kárpáti Kamilnál az egyszerűségig letisztult, végső igazságokat klasszikusan megfogalmazó, óhatatlanul eredeti, nagy formátumú lírával találkozhatunk.

(Széles Klára)


 

Kárpáti a börtönön túl s a szerelmet megtartva Itália-élményét  közvetíti a legmagasabb hőfokon. Mindazonáltal válogatott szerelmes versei kapcsán kérdezte meg tőlem egy kiváló intellektus, a versekre érzékeny alkotó művész, vajon igaz-e hogy Kárpáti a ma élő költőink legjobbja? Ekképpen feleltem: a költészet nem agárverseny vagy NB I-es ranglista, még akkor sem, ha helybelileg Kossuth-díjat, Skandináviában Nobel-díjat osztogatnak érte. Kárpáti tud valamit, amit mások nem, vagy kevésbé, viszont más élvonalbeli magyar költők rendelkeznek olyan tulajdonságokkal, amikkel ő nem. Hasonlattal: legjelesebbjeink egyetlen, láthatatlan kerekasztalnál ülnek – nem többen, mint Arthur király lovagjai –, s az egyéni ízlés határozza meg azt (és ez nem döntő), hogy kinek ki az első az egyenlők között.

(Kabdebó Tamás, Írország)


 

A menyasszony vetkőztetése című regényében mintegy összegzi, kijegecesíti mindazt, amit addig írt verseiben, regényeiben tudott és adott. Öntörvényű könyvvel van dolgunk. Saját formát, nyelvezetet talált (ki/meg), amely adekvát, szemléletes, érzékletes és érzéki a szó szoros és legnemesebb értelmében. Önéletrajzi regényről van szó, kegyetlenül őszintéről, s éppen ezért az olvasót  megajándékozza (oly ritka ez prózánkban) az egyetemesség, a teljesség élményével. Ebben a 400 könyvoldalban – amely látszólag egy itáliai utazás története – nem csupán egy sors (a szerzőé) sűrűsödik bele, de az elmúlt fél évszázadé, sőt egész századunké, a magyar történelem minden nyomorúsága. Mindenképpen mérföldkő, fordulópont, s remélhetően nem csupán a szerző pályáján, életében, de egész prózánkban.

(Horpácsi Sándor)

 


 

Kárpáti Kamil – tizenhárom éves kori első publikációjától számítva – mintegy ötvennyolc éven át széllel szemben haladt. Közben jó néhány antológiát szerkesztett, mentorként számos fiatal művészt elindított a pályán, meghódította Itáliát (amelynek képzőművészetét előtte még senki soha nem emelte át úgy a magyar költészetbe mint ő), és –  Tarján Tamás szavával "verskatedrálisokat" húzott fel honi líránkban (ez prózájára és esszéire is áll). Vannak sorstársai: például Jánosy István vagy a nemrég meghalt Rákos Sándor.)


Egy ilyen úttal a háta mögött versvilágában hol Snaporazként, hol pedig az öreg Salamon királyként tér vissza Rómába. Mindaz, amit élete során összegyűjtött, ő maga lett: ő a szerelem, a költészet, és ő az erkölcsi magatartást meghatározó ifjúkori börtönévek. Az avantgárd költő antik versformák lépcsősorán tör a magasba, ahonnan még jobban belátni mindent. Monumentalitásában a legapróbb részletekig kidolgozott a költészete. Babits Mihály esztergomi verseivel kellene összemérni.

(Szentmártoni János)

 


 

Kárpáti Kamilt tanulmány- és naplóíróként (esszéista-elbeszélő mivoltában) is örvendve kell fogadnunk. Micsoda kincs!  Történeti értékek lesznek máris nevezetes világművészeti szereplőkkel centrumukban (Magritte, Fellini etc.) Kárpáti reflexiói, találkozástörténetei. Remek itáliai útikönyv az esszés kötet! És a személyesség adja lépcsőzetét egy-egy írásának. Ott megyünk mi is…– sehol semmi kötelező gyakorlat, már akkor inkább érdesség, elbeszélő, kollokviális iram. A józanság delíriumának angyalhangján szól nagyon sokszor a fény, a szín, a felület, a végsővé kialakított forma. Az élmény szent esendőségével.

(Tandori Dezső)


 

Medúza-mondatok úsznak az Életem legnagyobb szarvasbogara elbeszéléseinek tükrében. Ki kell emelje őket a szem a nemes áttetszőségből. „Mikor az ember élete már ráfér egy kerti asztalra.": mintha ebben a (nyelvileg tökéletesen megragadott pillanatban) peregnének le azok a megszaggatott, értelmezett, hűvös lírával csipkézett eseménysorok, melyek epikai fordulatokban sem szűkölködnek, noha a jellemrajz sokkal fontosabb a sodrásnál.

(Tarján Tamás)


 

A Füveskert (1954-1995) antológiának Utószavában Kárpáti Kamil a műnek mint ellenállásnak, politikai tettnek és az alkotói tevékenységnek mint társadalomalakításnak, világformálásnak az irodalmi köztudatban általában kevéssé méltányolt vonatkozását emeli ki: " a mű az ellenállás. A megmérgeződött világ antitoxinja, túlélési lehetősége. A költőről (ha versben, ha zenében, ha bármi másban jut is el a költészetig) nem csupán régente, hanem századunk derekán túl is az volt az elismerés legközkeletűbb, de legmélyebb sztereotípiája, hogy teremtése egy virtuális világ létrehozására összpontosul, s amennyire megközelíti e virtuális teremtés az egyetemességet, akkora a költő nagysága… Egyvalami azonban csupán mostanra, talán nem is mára, inkább a ma féljövőjének idejére várja tudatosítását. Ez az irodalom valódi «politikája», azaz politikai szerepe a társadalom, (de szívesebben fejezem ki magam úgy, hogy) az emberiség sorsának alakulásában. A politika a költészetben az a felismerés, hogy a költő nem (nem csak) virtuális világot teremt; a nagy: egyetemeset, a poeta minor pedig ennyi vagy annyi fokkal kisebbet, részlegesebbet. Hanem a valóságos világot teremti újra és újra folyamatosan úgy, hogy életben tartja."


A költészet egyszerre művészi és politikai hatású eszményét hangsúlyozza, s annak napjainkban tapasztalható hiányára figyelmeztet Kárpáti Kamil a Sorsod művészetében is, amikor éppen a címadó, emblematikus Gérecz-verset elemzi: "… ma ugyan szólásszabadság van, de gondolatszabadság nincs, hiszen ahhoz nem elég a gondolatszabadságot deklarálni és megengedni, biztosítani kellene mellé a gondolkodás képességét is. Csakhogy ezzel szöges ellentétben a globális agymosás, s a genetikánál jóval előbb (nyilván, mert sokkal olcsóbban és kevesebb szöszmötöléssel előállítható, mint a klónozott ember) a klónozott ( tömeg)gondolat, a tömeggondolkozás tenyészete üzemel. Így aztán futó pillantásra nem derül ki, hogy a költő megénekelte költészet nála mennyire komplex fogalom; hogy egyáltalán nem csupán a verskötetek termésére gondol, hanem a teremtő emberre; a mindannyiunkban ott lakozó költőre (köztük a már egyre jelentősebb mértékben megnőtt számúakra, akikben félig-meddig agyonvert állapotban lakozik a költősége).

(Vilcsek Béla)



Kapcsolódó anyagok:


Kapcsos könyv Kárpáti Kamilnak – Holdudvar könyvek »
SZJA 1%!